A Kereszténység Erősíti A Király Hatalmát Mert
- A keresztenyseg erősíti a király hatalmát mert
- Az első magyar uralkodó, aki Európában elismertséget szerzett - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- Mit jelentenek az álmok? Lexikon A-tól Z-ig - Kurt - Jóslás és álomfejtés - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Tele van a város szerelemmel
- Szakiskolai közismereti tankönyv 9 évfolyam
- Hilti te 76 műszaki adatok 2
- Hogyan működik a levelező tagozat
- Dr szepesváry zsolt jenő magánrendelés
- Fogy a víz a tágulási tartályból
- A keresztenyseg erősíti a király hatalmát mert
A keresztenyseg erősíti a király hatalmát mert
Szent István domborműve a Déri téren Géza jelentős előrelépést tett a nagyfejedelmi hatalom elismertetése felé is. Territoriális hatalma ugyan inkább csak a Dunántúlra terjedt ki, de az erdélyi gyulával való rokoni kapcsolata révén (felesége, Sarolt ennek lánya volt) számíthatott a keleti országrész támogatására is. Élete egyik legbravúrosabb külpolitikai eredményének könyvelhette el, hogy fia a bajor uralkodóházból származó Gizellát vehette feleségül. A házasság megerősítette a nyugattal kialakuló kapcsolatokat, sőt Gizella bátyjának, Henriknek későbbi császárrá választása (1014) jóindulatú támogatást jelentett a magyarok számára. A fejedelmi utód, Géza Vajk nevű elsőszülött fia volt, aki a keresztségben az István nevet kapta. István hívő keresztény volt, korának képzett, művelt vezetője, akinek már eszébe sem juthatott, mint apjának, hogy egyszerre "két urat" szolgáljon, azaz a keresztény térítés mellett még a pogányságot is elfogadja. A vezérek által pajzsra emelt ifjú fejedelem a hatalom megszerzésétől, majd királlyá koronázásától kezdődően nagy erőpróbákra számíthatott.
Az uralkodó ekkor olyan utódot akart választani, aki rokoni kapcsolatai alapján a királyi családhoz, neveltetése és politikai elképzelései révén pedig a nyugati modellhez kötődik. A seniorátus elvének alkalmazása alapján leánytestvérének és Orseoló Ottó velencei dogénak fia, Orseoló Péter kapta meg a királyi hadak vezetését, s az ő utódlását fogadta el jogosnak a királyi tanács is. (A hatalomra áhítozó Vazult István alkalmatlanná tette az uralkodásra, megvakíttatta, s ráadásul fiaival együtt száműzte az országból. ) Istvánnak szüksége is volt az ambiciózus rokon támogatására, hiszen feleségének, Gizellának bátyja, II. Henrik után vele ellenséges viszonyt kialakító császára lett a Német-római Birodalomnak. A konfliktus egy, a támadók számára kudarccal végződő fegyveres összecsapáshoz vezetett (1030), ami bizonyíthatta, hogy II. Konrád császár korántsem tett le a tőle keletre fekvő területek hűbéri függésbe vonásáról. Ugyanakkor az is beigazolódott, hogy a szomszédos országokkal jó kapcsolatokat ápoló, a lengyelekkel, Bizánccal, Velencével házassági kötelékre lépő uralkodó békepolitikája támogatást kapott, hiszen a kortársak és az utókor egyértelműen őt tekintette a császárság és Bizánc között hidat építő, a jó kapcsolatok fenntartását elősegítő uralkodónak.
A fegyveres kíséretet széttelepítette a vármegyék központjaként megépített ispánsági várak köré, amely így erősítette a király által kinevezett tisztségviselő hatalmát, és a királyi haderő alapjául is szolgált. A széttelepítés ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a várnépek gondoskodtak a katonáskodók ellátásáról, akik feltétlen hűséggel tartoztak a királynak. "Kinek Isten tízet adott" A magyar adománypolitika sajátossága volt, hogy a jelentősen megnövekedett királyi birtokvagyonból elsősorban a megszerveződő egyházmegyék és kisebb arányban a szerzetesrendek (István idején a bencések) kaptak földadományokat. Az egyházi földvagyon a XI–XII. század folyamán folyamatosan tovább gyarapodott, nem utolsó sorban a magánosok hagyatéka révén. I. István törvénye alapján az egyházé lett a termények tizede is ("kinek Isten tizet adott... "), ez a járadék azonban kezdetben mindenkire vonatkozott. A királyi hatalom elismerése előfeltétele volt a korábbi szállásterületek megtartásának, a világi birtokok kialakulásának is.